7. fejezet

/Ben szemszöge/

A tegnapi pisztoly nem tetszett a táskában. Egész éjjel nem mentünk haza.

-Találtam valamit!-mondta Suzanne.

Mindketten odarohantunk hozzá és végighallgattuk.

-Nos a pisztolyon találtak egy ujjlenyomatot és a rendszer talált egyezést. Az ujjlenyomat tulajdonosa Hans Rechner, a Mouleyn zenei stúdió elnök-vezérigazgatója.

-Komolyan,-kérdezte Semir.

-Igen. Rechner már többször ült sikkasztásért és testi sértésért, azonban amikor 5 éve kiszabadult megteremtette a Mouleyn-t, ami azóta is aktív és rengeteg sztárocskát teremtenek. Többen beszélik, hogy Rechner összejött az egyik menedzserrel, Christina Müller-rel.

-Ebben mi az érdekes?-kérdeztem.

-Gondoltam hasznát vennétek.

-Beszéljünk Rechner-rel, meg ezzel a Christinával.-mondta Semir, mire bólintottam.

/Rose szemszöge/

Másnap elég izgatottan keltem, habár magam sem tudom miért. Reggeli nélkül siettem be a stúdióba. Anya nem jött velem, mert nem volt otthon. Felérve az emeletre összefutottam anyáékkal.
-Sziasztok!-mosolyogtam.
-Szia Rose! Na képzeld el, kinek lesz ma jó napja?-kérdezte Christina.
-Nem tudom.
-Neked!-mondta anya.
-Miért is?-néztem rájuk úgy, mint aki sosem látott még embert.
-Beszéltem a  vezetőséggel, meghallgatták a Naturally-t és imádták.-mondta Christina.-Várj, ez még nem minden! Azt is mondták, hogy leforgathatjuk hozzá a klippet is.
-Komolyan?-kérdeztem, mire bólogattak.
2 másodpercig néma csendben álltam, majd elkezdtem fel-alá rohangálni a folyosón és sikítoztam, mint egy ovis kislány. 15 perc múlva lehetett csak velem normálisan beszélni.
-Rendben, abbahagytam!-mondtam anyáéknak, mire bólogattak.
Elmentünk egy stúdióba, de ez inkább valami másra hasonlított. Tele volt kamerákkal és volt az egyik falnál egy bazi nagy zöld vászon. Engem beküldtek a fodrászhoz, a stylist-hoz és a sminkeshez. Miközben alakítottak anya elmagyarázta nagyjából a klipp menetét. A felét nem értettem, mert zenei szakmabeli szakszavakat is használt, persze csak ha egyáltalán vannak ilyen szavak. A lényeget megjegyeztem. 3 ruhában leszek és a zöld vászon előtt vesznek fel mindent, utána jönnek az utómunkálatok.
Imádtam az egész klippforgatást!
Az első ruha fekete volt, piros harisnyával, fekete cipővel és egy irtó cuki aranynyaklánccal. A hajam rövid volt és rohadtul tetszett:

A második ruha egy fekete gatya, csizma és egy fehéres felső volt, amihez tartozott egy bazi nagy kerek fülbevaló. Itt a hajamat feltették.

A harmadik ruha összeállítás, pedig egy rózsaszín egybe szoknya és egy nyaklánc. Itt nem viseltem cipőt, ami jó is volt, mert a vége felé nem éreztem a lábamat. A hajam itt simán ki volt engedve.

Épp a sűrűjében voltunk, amikor hirtelen beléptek az ajtón. Ben volt az meg egy pici fickó. Christinával beszélgettek, majd kimentek. Anyára néztem, aki csak megvonta a vállát.
Az egyik forgatási szünetbe John és Ninah is beugrottak. Hoztak kaját, amit már nagyon hiányoltam az egész nap alatt. Este 7-kor értünk vissza a hotelba. Lehuppantunk a kanapéra Ninah-val, de anya kiosztotta a feladatokat.
-Lányok! Mi ez itt? Gyorsan pakoljatok össze, mert holnap elhagyjuk a szállodát és egy házba fogunk költözni Köln külvárosában, mivel véglegesen is ideköltözünk.
-Komolyan?-kérdeztünk szinte egyszerre a húgommal.
-Igen, szóval csomagolás.-mondta anya, majd felszívódott.


/Aida szemszöge/

Este már majdnem aludtam, de azért még nem szálltam le a Facebook-ról, mert Elisabeth-tel chateltünk. Sajnos csak este tud feljönni a netre a nevelőszülei miatt. Lisi apja, Tom ugyanis meghal egy jó pár éve, az anyja pedig már születésekor itt hagyta. Az apja halála után anya és apa örökbe akartál fogadni, de nem lehetett, így nevelőszülőkhöz került, akik olyan pöcsfejek, hogy nem engedik nethez, csak este, de az is nagyon ritkán fordul elő. A ma este pedig az ilyen különleges alkalmak egyike volt.

Elisabeth Kranich:  Képzeld pénteken lesz a youtube-on valami Rose Pharenzie-nek a videóklippje. Ismered?
Aida Gerkhan:  Azt se tom, hogy ki az, de izgatott vagyok az új tehetségek láttán, szóval  megnézem. Te?
Elisabeth Kranich: tervezem :D Am tanultál a holnap töri tézére? :)
Aida Gerkhan: ismersz :D Sosem tanulok a tézékre :D majd felelek :D vagy ott a rég bevállt puskázási módszer :D
Elisabeth Kranich:  Ja,a z lehet...De addig vigyázz, amíg apád le nem lő, emrt egyest kapsz puskázás miatt :DD xDD
Aida Gerkhan: Köszi :D Kedvességed határtalan :D
Elisabeth Kranich: Tudooom :D xDD

Valami miylesmi beszélgetés zajlik le általában köztünk. Azért kiváncsi vagyok erre a csajra meg a klippjére, szóval megnézem. Ha fahangja van, akkor meg kidobom alaptopomat az ablakon, amiért anya kinyír :D kellett nekem rendőrcsaládba születni.....