4. fejezet

/Ben szemszöge/

Tegnap szabadnapom volt. Éppen sétáltam a városban amikor egy lány nekem jött és leborította a pólómat. Azonnal bocsánatot kért és én mondtam, hogy nem haragszom mert szó ami szó én is ügyetlen vagyok. Ezután bemutatkoztam és ő is. Elkalauzoltam a hotelhez ahova el akart menni. Nagyon ismerősnek tűnt ez a lány. Utána mentem, hogy megnézzem odatalál-e. Amikor odaért a hotel elé megcsörrent a telefonja és beszélt valakivel aztán amikor letette megfordult és észrevett. Megkért, hogy vigyem el a Mouleyn stúdióhoz. Beszállt a kocsimba - ami mellesleg ott parkolt - és elmentünk a stúdióhoz. Ezután megköszönte a fuvart, elköszöntünk és utána bement. Ma már szolgálatban vagyok de épp nincs egy ügyünk sem úgyhogy Semir-t meggyőzve kijöttünk a hotel elé. Meg szeretném figyelni ezt a lányt. Hogy is hívják? Rose-t.
- És mégis ki ez a lány? - kérdezte Semir. - Miért kell figyelnünk rá? Különben nem feltűnő egy kicsit egy parkoló rendőrautó a város közepén?
- Nem tudom ki ő de olyan ismerős és mivel ismerős ezért kíváncsi vagyok ki ő. Különben is  sok a bűnöző errefelé és elkaphatunk így egy-kettőt. És nem, nem feltűnő. - válaszoltam a társamnak.
Nemsokkal később a rádióban hallottuk a következő jelentést

"Egy bankot kiraboltak a  Grand Hoteltől keletre és az elkövető a hotel felé menekült."

Ezek után 10 percel később egy maszkos férfit láttunk rohanni az utcán. Azonnal kiugrottam a kocsiból és el is kaptam.

/Rose szemszöge/

Amikor reggel felkeltem. Vagy inkább délelőtt. És kinéztem az ablakon megláttam a hotel előtt parkolni egy rendőrautót. Nem sokkal későb pedig egy ismerős személyt láttam kiszállni belőle. Az a férfi volt akivel tegnap találkoztam, Ben. Legalábbis így mutatkozott be. Nem is gondoltam volna, hogy rendőr. Azonnal lerohantam , hogy megbizonyosodjak a szemem nem csal. És tényleg ő volt. Amikor odaértem éppen egy alacsonyabb emberrel beszélgetett. Egyből észre is vett. Beszélgettünk egy keveset és másnapra megbeszéltünk egy sétát a közeli parkban.Ma még anyával be kell mennünk a stúdióba. Remélem nem bánom meg, hogy belementem abba a sétába.